barátok menyországa

Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a tájat,mikor ráébred, Ő már halott...
Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.



Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket az út, amin sétálgatnak.
Egy idő után elértek egy magas, fehér falhoz. Drága márványnak tűnt.
Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív húzódott, ragyogva a napsütésben.
Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput, az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna.

Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek, észre vettek egy asztalt az egyik
oldalon, ami mögött egy ember ült.
Mikor még közelebb értek, megszólalt: "Elnézést, megmondaná, hogy hol vagyunk, kérem?"
"Ez a Mennyország, uram!" válaszolt az ember.
"Remek! Kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek."
invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni.
"Bejöhet a barátom is?" kérdezte a kutyusára mutatva.
"Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be.
Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és visszament az útra a kutyussal együtt, hogy akkor inkább folytatja útját.

Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy földútra, ami egy farm kapujához vezetett.
Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be.
Kerítés sem volt.
Ahogy közeledtek a kapuhoz, észrevettek egy fának támaszkodó embert, aki épp olvasott.
"Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet?" kérdezte.
"Persze, ott egy kút, jöjjenek be" érkezett a válasz.
"A barátom is bejöhet?" kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva.
"Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.
Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat.
Az utazó megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és letette a kutya elé.
Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a fa mellé.
"Mi ez a hely?" kérdezte az utazó.
"Ez a Mennyország" válaszolt a férfi.
"Ez furcsa, egy fickó lentebb ugyanezt mondta"
"Úgy érti az arany út a márvány kapukkal? Neeem. Az a pokol."
"Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket?"
"Dehogy. Örülünk neki, hogy előre kiszűrik az olyanokat, akik hátra hagynák a legjobb barátjukat."
Tehát...néha azon gondolkodunk, miért kapunk vicces e-maileket a barátainktól, sokszor egy sor írása nélkül.
Talán így már érthető lesz.
Mikor sok dolgod van, de kapcsolatban akarsz maradni, szerinted mit csinálsz? Továbbítasz egy viccet.
Mikor nincs miről beszámolnod, de kapcsolatban akarsz maradni, továbbítasz egy viccet.
Mikor mondani akarsz valamit, de nem tudod mit, vagy hogy, továbbítasz egy viccet.
Abban is segít, hogy tudasd valakivel, emlékszel rá, fontos neked, törődsz vele. Mit csinálsz? Továbbítasz egy viccet! :)

Tehát amikor legközelebb kapsz egy poént emailen át, ne arra gondolj, hogy megint kaptál valami hülyeséget, hanem arra, hogy valaki gondolt rád aznap, és hogy a barátod a számítógép másik oldalán küldeni akart neked egy mosolyt!!!



Amúgy meg: bármikor szívesen látlak a "vizes tálkámnál" ;)

A LISTA

Szép és tanulságos!

Egy napon azt kérte az osztálytól a tanárnő, hogy minden osztálytársuk
nevét írják föl egy lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis üres
hely.

Gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják
a nevek mellé. Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és mielőtt
elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek.

Hétvégén a tanárnő minden diák nevét fölírta egy papírlapra és mellé a
kedves megjegyzéseket, amelyeket a tanulótársak írtak róla.

Hétfőn minden tanuló megkapta a listáját. Már kis idő múlva mindegyik
nevetett. 'Tényleg?' - hallatszott a suttogás... 'Nem is tudtam, hogy én
valakinek is jelentek valamit!' - és 'Nem tudtam, hogy a többiek ennyire
kedvelnek' -szóltak a megjegyzések.

Ezután senki nem emlegette többé a listát. A tanárnő nem tudta, hogy a
diákok egymás közt, vagy esetleg a szüleikkel beszéltek-e róla, de nem is
törődött vele.

A feladat elérte a célját. A tanulók elégedettek voltak magukkal és a
társaikkal.
Néhány évvel később az egyik fiú elesett Vietnamban, és a tanárnő elment a
tanítványa temetésére ..

A templomot megtöltötte a sok barát.

Egyik a másik után - akik szerették vagy ismerték a fiatalembert -
odamentek a koporsóhoz, és lerótták utolsó kegyeletüket. A tanárnő a sor
végén lépett oda és imádkozott a koporsó mellett. Ahogyan ott állt, az
egyik koporsóvivő katona megszólította: 'Ön a matematika tanárnője volt
Mark-nak?' Ő igent bólintott. Erre a fiú azt mondta:'Mark nagyon gyakran
beszélt magáról.'
A temetés után összegyűltek Mark régi osztálytársai. Mark szülei is ott
voltak és szemmel láthatóan alig várták, hogy beszélhessenek a tanárnővel.

'Valamit szeretnénk mutatni' - mondta az apa és előhúzott egy pénztárcát a
zsebéből. 'Ezt találták, amikor a fiunk elesett. Úgy gondoltuk, Ön meg fogja
ismerni.'

A pénztárcából előhúzott egy erősen gyűrött lapot, amelyet nyilván
összeragasztottak, sokszor összehajtogattak és széthajtottak már.

A tanárnő - anélkül, hogy odanézett volna - tudta, hogy ez egyike volt
azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdonságok álltak, amelyeket az
osztálytársak írtak Markról.

'Nagyon szeretnénk Önnek megköszönni, hogy ezt a feladatot adta az
osztálynak' - mondta Mark anyja. 'Amint látja, Mark nagyon megbecsülte.'

A többi régi tanítvány is összegyűlt a tanárnő körül.

Charlie elmosolyodott és azt mondta: 'Nekem is megvan még a listám. Az
íróasztalom felső fiókjában őrzöm.'
Chuck felesége pedig így szólt: 'Chuck megkért, hogy a listát ragasszam be
az esküvői albumba.' 'Az enyém is megvan még' - mondta Marily. 'A naplómban
tartom'.
Ekkor Vicki, egy másik osztálytársuk a zsebnaptárát vette elő, és
megmutatta a használattól megkopott és foszladozó listát a többieknek.

'Mindig magamnál hordom' - mondta Vicki, és hozzátette: 'Meg vagyok
győződve, hogy mindnyájan megőriztük azt a listát.'

Embertársainkkal való együttélésünkben gyakran elfeledkezünk arról, hogy
minden élet véget ér egy napon és senki sem tudja, mikor jön el ez a nap.

Ezért kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket szeretünk és
akikért aggódunk, hogy fontosak a számunkra. Addig kell ezt megmondani, amíg
nem késő.
Mindenki megteheti, aki ezt az írást elolvassa. Ha nem teszed meg,
elszalasztol egy csodás lehetőséget, hogy valami kedveset és szépet tegyél.

Ha megkaptad ezt a mail-t, akkor azért, mert van valaki, aki érted aggódik
és ez azt jelenti, hogy legalább egy ember van, akinek te sokat jelentesz.

Ha túlságosan elfoglalt vagy, hogy nincs néhány perced továbbítani ezt az
írást, ez talán az első alkalom, hogy semmit sem teszel azért, hogy egy
embertársadnak örömöt szerezz?

Gondolj rá: azt aratjuk, amit vetettünk. Amit az ember ad a másik embernek,
vissza is jön a saját életébe. Ez a nap áldott nap lesz és éppen úgy
különleges, mint te magad vagy.
Ne kérdezz, játssz velünk!

Küldd el ezt az írást tíz embernek, annak is, aki ezt neked küldte..
Majd
meglátod, valami vidám dolog történik. Kérlek, küldd tovább, és ne szakítsd
meg KIVÉTELESEN!

20 dolog, amiből látszik, hogy fesztiválfüggő vagy:

1. Mielőtt belépnél a lakásba, felmutatod a karszalagot.
2. Köszönsz, majd elmagyarázod anyádnak, hogy nincs nálad semmilyen ütő-, szúró- és vágófegyver, valamint kábítószert
és robbanóanyagot sem tartasz magadnál.
3. Kérsz egy sört a hűtőből, de a leghátsót, mert az hidegebb.
4. Nem húzod le a vécét, és minden alkalommal legalább hat réteg papírt teszel az ülőkére.
5. Megpróbálsz minél közelebb férkőzni a rádióhoz, hogy elmondhasd: az első sorból hallottad.
6. Óvatosan fényképezed a tévében a klipet, nehogy kiverje kezedből a mobilt a felbőszült tömeg.
7. Szobanövényekre vizelsz éjjelente, hátha nem tűnik fel senkinek.
8. Szólnak, hogy vacsora, mire megkérdezed, hogy melyik sátornál.
9. Egy hétig nem fürdesz, mondván úgysem kerülnél sorra, ja és a víz is tök hideg.
10. Messziről bámulod a posztereket a falon, mert tudod, hogy nem juthatsz az első sorba.
11. Beállít a postás, mire elhívod kötelet húzni, mert kell még egy ember.
12. Mindenhonnan fűszagot vélsz érezni.
13. Sátrat versz a gardróbba, és össze-vissza káromkodsz, hogy a jó helyeket már elfoglalták.
14. Átviszed a bort a szomszédhoz, hogy őrizze addig, míg bejutsz.
15. Bekopogsz az összes lakóhoz, és megkéred őket, hogy legyenek szívesek, úsztassanak.
16. Szomszédból zene hallatszik, legyintesz, mondván, hogy még csak hangolnak.
17. Megkérdezi anyád, mit főzzön, mire te mondod, hogy lángost, mert az a legolcsóbb.
18. Vasárnap ebédre is csak májkrémet és csilisbab konzervet vagy hajlandó enni, csapolt sörrel.
19. Hálózsákban alszol, s mikor villanyt gyújtanak, felriadsz, hogy biztos ellenőrök.
20. Családtagoktól cigipapírt tarhálsz.